Miért pont hőszivattyú?

Amikor eldőlt, hogy építkezni fogunk és megvettük a telket fel sem merült bennünk a kérdés, hogy mivel akarjuk megoldani a fűtést.
Terveket azonban szőttünk, kalkuláltunk. Az anyagi és egyéb lehetőségeket vettük számba és ekkor ért minket az első kellemetlen meglepetés. A biztosra ígért gázbevezetés elmaradt és érdeklődésünkre sem tudtak semmi bíztatót mondani a jövőt illetően. Mindeddig fel sem merült bennünk, hogy a fűtést ne gázzal oldjuk meg, mint ahogy az hazánkban úgy általában lenni szokott.
Jött a lehetőségek számba vétele.

Természetesen azzal indítottunk, hogy igyekeztünk kideríteni mikor lehet bevezetni a gázt, de ahány helyen érdeklődtünk annyi féle választ kaptunk. Minden jel arra mutat azonban, hogy ha csoda nem történik akkor bizony esélytelen, hogy időben bekössék telkünkre a gázt.

Tartályos gáz

Az alternatívák között is első helyen a gázt vettük számításba. A tartályos gázt, amit aztán rövid úton el is vetettünk. A tartályt ingyen telepítik, ám nagyságrendileg háromszor annyi lenne a gáz ára, mint a vezetékes földgázé.

Villany fűtés

Meglepő, de egyesek szerint reális alternatíva. Nagyon olcsón telepíthető falra szerelhető mini radiátor szerű fűtőtestek léteznek, melyek mindenféle modern technológiával működnek és forgalmazóik állítása szerint nem gazdaságtalanok. Főleg a működésbe helyezés, karbantartás egyszerűségét emelik ki és az ezen spóroltakat állítják szembe a drágább működési költségekkel. Továbbá a gázárak további emelését és megbízhatatlanságát hozzák fel a villanyfűtés melletti érvként. Valójában azonban hosszú távon tervezve nem éri meg. Éjszakai áramot is kalkulálva olyan kétszeres fűtési költségről írnak a fórumozók a gázhoz képest. Ezt a forgalmazók szerint rendkívül jó hőszigeteléssel lehet a gáz fűtés költségeinek környékére csökkenteni. Minket nem győzött meg és a villanytól (villanyszünet és áram ára) való függőség sem nyugtat meg minket. Csak nagyon-nagyon jó hőszigetelésű házaknál lehet reális alternatíva, mert ott a beruházáson spóroltak lassan térülnének meg a gáz esetén.

Fa és egyéb bio fűtés

Azon túl, hogy életvitelünkhöz nem nagyon illenek az emberi munkát igénylő fűtési megoldások elsőre nem vetettük el. Nem áll tőlünk messze kézzel tüzelni, de ezt csak kandalló formájában gondoltuk esetlegesen megvalósítani. Léteznek azonban különféle lehetőségek, mint például a faelgázosító kazán, melyhez akár puffer is alkalmazható ezzel elkerülve a napi sokszori tüzelési igényt. Beruházási költség tekintetében nem tűnik vészesnek, talán egy kicsit drágább csak a gázkazánnal megoldott fűtésnél. Ellenben az üzemeltetési költségek nagyon kedvezőek, olcsóbban ki lehet hozni a ház fűtését, mint a gáz esetén. Ami miatt végül elvetettük az a lustaság és saját magunk ismerete. Nem mindegy milyen fát tüzel az ember, nem mindegy mikor rak a tűzre, nehezen szabályozható a hőmérséklet és persze egy hosszú hétvége alatt rettentően lehűlne a lakás. Ez egy igen mobilis, kisbabát tervező családnál csak vészmegoldás lehet.
A szénnel és egyéb fűtőanyaggal való manuális tüzelést hasonló okokból vetettük el.

Hőszivattyú

Ez mindig is közel állt hozzánk. Környezettudatos, természetet szerető és védő emberekként mindig is szimpatizáltunk a környezetbarát megoldásokkal. A hőszivattyúról is hallottunk már és vágyálomként fel is merült bennünk, de a hallomásból ismert riasztóan magas beruházási költségek miatt és persze saját anyagi lehetőségeink miatt soha sem számoltunk vele komolyan. Persze az rettentően csábító, hogy az üzemeltetési költsége nagyon alacsony és idővel megtérül, de annak aki amúgy is részben hitelből építkezik ez sovány vigasz. Nekünk annál is inkább az, mert nem szeretünk eladósodni. Nem is szoktunk. Csak a lakás miatt és most az építkezés miatt voltunk és vagyunk hajlandóak eladósodni. Még autót is inkább használtan vettünk készpénzben, mintsem hogy hitelt vegyünk fel rá.
Persze azért számba vettük az előnyöket, hátrányokat és nagyon egy oldalra billent a mérleg.
Hátrányoknál ugyanis csak a magas beruházási költség nyom igazán sokat a latban, de még talán az sem akkora tétel, mint azt egyébként gondoltuk. Korábban úgy gondoltam 5-10 millió forint környékén indul egy ilyen beruházás, ami már olyan nagyságrend, amit ha akarnánk sem tudnánk pluszban felvállalni. Ennél azonban előzetes tájékozódásom alapján jelentősen kedvezőbb árakat olvastam. Simán 5 millió alatt marad a beruházás költsége és ugyan az internetes fórumok nem a legprecízebb tájékozódási lehetőségek, de az ott olvasottak alapján én most reménykedem benne, hogy 2-3 millió forint körül ki lehet építeni a rendszert. Ráadásul a gázos fűtési rendszer költségei sem lennének alacsonyak, kezdve a gáz telekre bevezetésétől, a gázkazánon, kéményen és engedélyeken át sok mindenig. Ezek mind nem kellenének hőszivattyú esetén, ami igen pozitív, hisz korábban ezek árával már kalkuláltunk. A költségek tehát kezdenek átcsúszni a már vállalható tartományba. További ellenérv, hogy csak padló és falfűtés jöhet igazán számításba a hőszivattyú esetén. Nem tudom miért van így, de majd utánanézek. Azonban annak ellenére, hogy mi radiátorral számoltunk nem lenne különösebb problémánk a padló, vagy falfűtéssel sem. Persze ennek költségei valószínűleg eltérnek a radiátoros megoldás költségeitől, de hogy merre és mennyivel az még kérdés marad. Majd ennek is utána kell nézni, illetve kérdezni.
A költségeket ráadásul talán lehet csökkenteni pályázaton nyert pénzzel, vagy különféle kedvezményekkel. Ez már egyértelműen a mérleg pozitív nyelve, mint ahogy az ezt követő tényezők is.
Függetlenné válnánk a gáztól és viszonylag jól kalkulálhatnánk a fűtési költséggel, amivel hosszú távon ugyebár pozitív lenne a pénzügyi mérleg. Felfogható tehát akár befektetésnek is.
Jól szabályozható, kényelmes és folyamatos fűtést biztosít. Nem hűl ki a lakás, olyan hőfokot állítunk be, amit szeretnénk. Mivel nincs semmiféle égés nem kell emiatt pluszban mindenféle követelménynek megfelelni (szellőzők, kémény…) és persze semmi munka nincs vele. Nem kell a tüzet rakni.
Melegvíz szintén ezzel biztosítható, amin további összegeket lehet spórolni. Nem kell bojler, vagy legalábbis nem akkora, mint egyéb megoldások esetén. A hőszivattyú nem csak fűteni tud a hideg időben, de melegben hűteni is tudja a házat. Nem vagyunk légkondi pártiak, sem az autónkban nincs, sem az új házba nem terveztünk, de ez a módja a lakás hűtésének szimpatikus. Ráadásul ha neadj isten idővel mégis légkondit szereltetnék leendő házunkba ahhoz képest mindenképen jelentős megtakarítást jelent.
No és persze a hőszivattyú környezetbarát és egészséges. Tisztára, mintha marketingszöveget írnék. El is vette az eszem és kiböktem a páromnak, hogy én ilyet akarok!

Hát nagyjából itt tartunk most. Álomszerű terveknél és pénzügyileg nem alátámasztott elhatározásoknál.
Ha minden jól alakul, akkor hőszivattyúnk lesz, azzal fogjuk a fűtést megoldani. A következő lépés az, hogy mindennek jobban utána kell nézni. Leginkább persze az anyagi rész az ami döntő lesz. Bármennyire is sok a pozitív a hőszivattyú mellett, azért az anyagias és reális énünk azt mondja, hogy ezt ötször meg kell még gondolni. Reméljük vállalható terhet fog csak jelenteni és akkor a blog egészen addig fog frissülni, míg az üzemeltetési tapasztalatokról is be nem számolok rajta.

Kutas, levegős, vagy talajhős hőszivattyú legyen?

Azt korábban már eldöntöttük, hogy hőszivattyúval fogjuk megoldani családi házunk fűtését és melegvíz ellátását, ám rögtön szembesültünk a következő kérdéssel:
Több típus közül melyiket válasszuk?
Létezik ugye víz-víz, levegő-víz és föld-víz típusú hőszivattyú és még ezen belül is számos lehetőség van.

A víz-víz hőszivattyún igazából nem sokat gondolkodtunk. Ez a típus ugyebár azon az elven működik, hogy egyik helyen kiemeljük a vizet, másik helyen pedig lehűtve visszaengedjük azt. Erre jó lehet egy nagyobb tó, egy folyó vagy egy megbízható vízhozamú patak, de ha ezek nem állnak rendelkezésre akkor 2 kút is megteszi. Fontos, hogy megfelelő mennyiségű legyen a víz, hisz egy kis tavacskát hamar ki lehet meríteni (pl. befagy), egy csörgedező patak sem biztos választás ha hajlamos befagyni, vagy kiapadni. Mivel ezek egyike sem jöhetett szóba nálunk, a fúrt kutas megoldás lehetett volna az egyetlen választásunk ha víz-víz hőszivattyút szerettünk volna.

Önmagában akiknek megfelelő adottságokkal rendelkezik a telkük rendkívül jó megoldás lehet, hisz a legjobb hatásfokkal ezen rendszerek tudnak működni és kiépítésük is gazdaságos, amennyiben nem mély kutakat kell fúrni.
Ami miatt mégis kapásból elvetettük a víz-víz hőszivattyús megoldást az a következőek:
Egyrészt fogalmunk sincs, hogy milyenek a talajvíz viszonyok a telkünkön, de az biztos, hogy nem állunk a vízben. Enyhe domboldal van lefelé igen sokáig. Tőlünk 30-40 méterrel is mélyebb pontok vannak 1 kilométeren belül. Valószínű tehát, hogy igen mély kutakat kellett volna fúrni és ez nem lett volna olcsó megoldás, a vízhozamot pedig senki nem garantálja. Ha egy ilyen kút elapad, akkor pedig mi fűtés nélkül maradnánk, ami eleve kizáró ok.
A másik része is kicsit ehhez kapcsolódik, hisz a kutas rendszer megbízhatóságát csak csökkenti valamivel, hogy nem zárt rendszerről van szó. Az elapadáson túl egyéb gondok is lehetnek a kúttal és a kiemelő szivattyúnak sem biztos, hogy jót tesz a nem ismert minőségű víz folyamatos kiemelése.
Egyetlen konkrét tapasztalatunk van ilyen téren. A rokonságban öntözésre használt kút, melyből szivattyúznak rendszeresen felemészti a gépezetet és bár ennél biztos komolyabb és megbízhatóbb szivattyú beépítésére kerülne sor, azért lenne egy időnként felmerülő probléma vele, amit nem biztos, hogy a tél közepén egyszerű orvosolni.

A levegő-víz rendszert gyakorlatilag egy fordított légkondicionálóként képzeltük el és sokat nem is tévedtünk. Egy kültéri egységet kell elhelyezni a kertben, ami melegebb levegőt szív be és hidegebbet fúj ki. A fűtés azért megoldható vele még nagyobb fagyok esetében is, mert az abszolút 0 fok (0 kelvin, azaz – 273 Celsius) feletti hőmérsékletnek is van energiatartalma, amit ki lehet nyerni.
Elsőre nem volt szimpatikus a dolog nálunk, hisz elég hihetetlennek tűnik az egész. Olyan, mint a vicc, amikor a lakásban 15 fok van, kint pedig 10 és a lakó mégis szellőztet, mondván “beengedi a kinti 10 fokot és akkor bent már 25 lesz”.  :)
Természetesen azért nem vetettük el teljesen a dolgot több okból sem. Nyitottnak kell lenni minden új dologra és egy esélyt adni neki nem kerül semmibe, másrészt tudtuk, hogy minden bizonnyal ez a megoldás lesz a legolcsóbban kivitelezhető.
Utána is jártunk a dolognak és sokat nem tévedtünk. A levegős hőszivattyú valóban működik, kizárólagos fűtésként is megoldja a feladatát, de tökéletesen meggyőző azért mégsem volt számunkra. Mindenhol örömmel hallották, hogy kandallót is tervezünk a házunkba, hisz “mi van ha áramszünet lesz?” és nem tudunk fűteni. Ezen természetesen nem akadtunk fel, de a tökéletes meggyőzés nem sikerült a levegős hőszivattyút forgalmazók részéről. Az biztos, hogy lehet olyan levegős hőszivattyút üzembe állítani, amivel nem lenne gond, de azt már nem láttuk garantáltnak, hogy a nekünk szánt szerkezet ilyen lenne. Túlméretezni nincs értelme, azt mondták, hogy nagy fagyok esetén majd besegít a beépített fűtőszál.
Hopsz! Szóval itt van a kutya elásva. Árammal fogunk fűteni!? Ez sem ilyen vészes ha egy kicsit több információhoz jutunk. Évente 2-3 napnál többet nem menne a fűtőszál, amivel a leghidegebb napok fűtése lenne biztosítva. A melegvíz előállítása viszont már többször a fűtőszál gondjaira lenne bízva, hisz kikötöttük, hogy nekünk nagyon meleg fürdővízre van szükségünk.
Gazdaságilag mégis így ésszerűbb, hisz annyival nem drágább az a néhány nap, hogy jelentősen befolyásolná az egész éves fűtés és melegvíz költségeket.
A levegős rendszerek értékesítőin kívüli forrásból természetesen kiderült még egy dolog. Mégpedig az, hogy azért is kell a fűtőszál, mert -15, -20 fok kinti hőmérséklet környékén már olyan szintre romlik a hőszivattyú hatásfoka, hogy drágább lesz vele fűteni, mint árammal. A COP értékre közelít az 1-hez.
Ez viszont számunkra további fejtörést okozott, hisz ez nem jelent mást, minthogy kisebb fagyokban is gazdaságtalanná válik a fűtés. Osztottunk szoroztunk, meghallgattunk több kivitelezőt és magánvéleményt és arra jutottunk, hogy nappali áram használata esetén a levegős hőszivattyú üzemeltetése éves szinten a gázzal történő fűtéssel nagyjából egálban lenne. Mivel a beruházás költsége nagyjából annyi, mint a gázos fűtési rendszernek és utóbbi ára várhatóan gyorsabban fog emelkedni, mint az áramé, így még nem kényszerhelyzetben (nincs gáz) is jobb megoldásnak tűnik, mint a hazánkban megszokott gázfűtés. Annál is inkább, mert ha minden igaz a 2010 őszi fűtési szezon kezdetével bevezetésre kerül az úgynevezett H tarifa, ami bármely hőszivattyús rendszer számára elérhető lesz és 30-40%-al olcsóbb áramot biztosít a nappali áramnál.
Ez és a gázellátástól való függetlenedés meggyőzött minket arról, hogy ha nem találunk költségeket tekintve elfogadható föld-víz rendszerű hőszivattyút, akkor ezt a lehetőséget válasszuk.
A levegős hőszivattyúról még érdemes azt is tudni, hogy a kertbe elhelyezésre kerül egy saccra 1,5 méter magas és majd ugyanilyen széles doboz, ami nem teljesen hang nélkül keringteti a levegőt. Nem is esztétikus egy doboz és ha még hangos is az nem egy jó jel. Az már csak az én félelmem, hogy ez megint nem egy teljesen zárt rendszer. Könnyen orvosolható problémák egész sorát látom lelki szemeim előtt, mint például a jövőbeli szomszéd hatalmas kupac falevelét, amit a szél egyenesen a mi hőszivattyú dobozunk légbeömlő nyílása elé sodor ezzel eltömítve azt. Természetesen más elhelyezési megoldások is szóba jöhetnek, például a házba is be lehet vinni a “dobozt” és csak a levegőt szívni, illetve fújni a szabadból/szabadba, de ez nekünk tán még kevésbé szimpatikus megoldás.
Mindezek ellenére összességében azért nem hangzott rosszul a levegős hőszivattyú, mint lehetséges megoldás. Valószínű ezt mindenki megengedheti magának, aki építkezik, hisz nem drágább, mint a gáz és várhatóan az első pillanattól kezdve spórolni lehet vele. A megtérülésről tehát nincs is értelme vitatkozni.

Már az előzetes tájékozódás során is kiderült, hogy a mi álmainkban egy föld-víz típusú hőszivattyú szerepel. Zárt rendszerről van szó, hisz a hőfelvevő közeg a talaj, ahol a mi általunk a csövekbe töltött folyadék kering.
A lehűtött vizet (pontosabban valami fagyálló és jó hőátadó képességű folyadékot) leküldünk a talajba, ami ott a talaj hőmérsékletét közelítő szintre melegszik így biztosítva a kinyerhető energiát.
Két fajtája van, a függőleges ügynevezett talajszondás és a vízszintes úgynevezett talajkollektoros.

A talajszonda lényege, hogy igen mélyre lefúrunk és oda helyezzük a csöveket. Általában 2 szonda fúrása merült fel a mi családi házas léptékünkben és 60-tól 120 méteres mélységig mindent lehetett olvasni, illetve ajánlatokban hallani.
Feltétlenül előnyei közt kell említeni, hogy a 100 méter körüli mélységben melegebb van, mint a felszín közelében, így a hatásfok kedvezőbb. A mély fúrások azonban engedélykötelesek, bányahatóságtól kezdve ki tudja hova kellene még elmenni és komoly összegeket fizetni, továbbá természetesen eleve drágák is. Méterenként 4-5000 forintokról hallottunk, ami 2 darab 100 méteres szonda esetében máris 1 millió forint és az még csak a két lyuk kifúrása lenne.
Mint azt kollektor párti személyektől hallottuk van azonban hátránya is. Felülete kisebb, mint a talajkollektor esetében és a szonda környezetében lehűtött talajt csak a környező földrétegek melegítik. Ez azért okoz problémát, mert a fűtési szezon végére lehűlt talaj nem nagyon melegszik fel a nyár folyamán. Illetve melegszik, de nem a kiindulási hőmérsékletre, így néhány szezon alatt a mélyben lévő hőmérséklet nem lesz melegebb, vagy nem jelentősen, mint a talaj közeli, ami minden nyáron a nap energiája által felmelegszik.

A talajkollektor ezzel szemben a földfelszín alatt 1,5 – 2 méteres mélységben kanyargó kígyóként letekert csöveket jelent, méghozzá 4-500 méternyit a mi családi házunk esetében. Kiépítése kedvezőbbnek tűnik anyagilag, mint a szondás hőszivattyúnál és működésében sok egyéb különbség nem lelhető fel. Lehetne dobálózni a számokkal, amit olvastunk és hallottunk a bejövő és kimenő víz hőfokáról, de a lényeg leginkább az volt számunkra, hogy mindkét föld-víz típusú hőszivattyú esetében egész télen ki fogjuk tudni fűteni a lakást és a melegvíz ellátás is megoldott lesz. Fűtőbetétet néhol javasoltak, van ahol nem, de alapjába véve azt mondták, hogy 45 fokos fürdővíz garantálható a rendszerrel, de a kiegészítő fűtőpatron nem egy nagy összeg, így mi a fürdővíz esetében megszavaztuk. Hátha egyszer-egyszer nagy mennyiségben sok melgvízre lesz szükségünk csupa forróvizet szerető embernek.
A talajkollektor esetében további félelmünk volt, hogy mi lesz a növényekkel, illetve a mélyebb gyökerű fák mit tehetnek a lefektetett kpm csövekkel. Erre szerencsére teljesen megnyugtató választ kaptunk, hisz a vízvezeték is ilyen csövekbe megy kerten belül és nem szokta egyetlen fa gyökere sem tönkretenni. A közel 2 méteres mélység és a talaj mondjuk 5 fokos lehűtése pedig nincs hatással a növényzetre sem.

A talajszondás és a talajkollektoros rendszer is abszolút meggyőzött minket. Nem kell tartani a talaj alatti csövek esetében semmilyen problémától, zárt rendszerek, nincs semmi kertben vagy lakásban tapasztalható zavaró hatása.
Hatásfokuk igen kedvező az egész fűtési szezonban tökéletesen megbízható. Legalábbis most így gondoljuk.
Léteznek még különféle variációk a talajszondás (függőleges) és a talajkollektoros (vízszintes) hőszivattyú esetében is, például a csövek spirálban tekert lefektetése, illetve elhelyezésére, de ez már túlságosan előremutató tényező. Az elv ugyanaz, mint a fenti példáknál, csak a kivitelezés tér el valamennyit.

Összefoglalva tehát arra jutottunk, hogy mindegyik fajta hőszivattyú jó megoldás, de az adottságok miatt nálunk csak a levegős és a földes lehetőség maradt. Az ideális a földszondás lenne sok mély lyukkal, de az biztos drága lenne. Reálisabbnak látszik a talajkollektoros megoldás, de ha ennek költsége általunk vállalhatatlan mértékben meghaladja a levegős hőszivattyú költségeit, akkor levegős hőszivattyúnk lesz. Az már tehát eldőlt, hogy biztosan hőszivattyúnk lesz, kérdés, hogy melyik.
Én a föld-víz hőszivattyúk valamelyikét szeretném, de majd az árajánlatok és kivitelezők látogatása eldönti mi valósul meg végül.

Megtaláltuk az optimumot: Talajkollektor

Elkezdtünk árajánlatot gyűjteni több helyről is és személyesen is megnéztük több céget, illetve referenciát. A talajszondás ajánlatokat már korábban eleve kizártuk a hatalmas költségek miatt, de azért csak kaptunk pár ilyen ajánlatot. Valahol 8 millió forint környékén kezdődtek ezek, így továbbra sem igazán foglalkoztunk vele.
Levegős ajánlatok közül több is a megfizethető kategóriába esett, de ezzel szembeni ellenérzéseink és a jövőbeli olcsóbb üzemeltetés lehetősége miatt sorra jártuk a talajkollektoros megoldást kínáló cégeket. Már sikerült is egész előrehaladott tárgyalásokat folytatni egy vállalkozóval, aki saját házában és 25 fokban fogadott minket a tél közepén. Az ár azonban még mindig nagyon magas volt, de a levegőshöz képest már csak a csövek fektetése jelentette a plusz költséget. Erre bő fél millió forintot kalkuláltunk.
A beruházás költsége azonban még mindig bőven 3 millió forint fölött volt nettóban, ami egy igen hosszú megtérülésű időt sejtetett. Mindeközben megkezdtük az építkezést, a háznak már a falai is álltak és kiderült, hogy az utcánkba mégis időben bevezetik a gázt. Komolyan elbizonytalanodtunk, hisz a racionális érvek alapján jelen anyagi helyzetünkben már nem feltétlenül tűnt jó döntésnek a hőszivattyú.
Ekkor ajánlotta egyik ismerősünk az általunk végül választott vállalkozást. Az eddigi 2-3 milliónál kezdődő hőszivattyú készülékek helyett egy 1 millió forint alatti kínai készülék szerepelt árajánlatában. Konkrétan egy 10 KW teljesítményű Hiseer GSWW.
Természetesen annak ellenére, hogy ismerősünk abszolút megbízhatónak írta le a választott vállalkozás vezetőjét, maradt bőven kétség bennünk, amit végül sikerült nagyrészt eloszlatni. Meggyőző volt, hogy míg máshol rendelésre érkeznek a hőszivattyúk itt 10 darab körüli készletet láttunk a cég telephelyén és ráadásul ezek a készülékek laikus szemmel nem tértek el a több, mint háromszoros árú nyugati modelltől. Ráadásul a kompresszor és a vezérlés (tehát a hőszivattyú agya) ugyanattól a márkás nyugati szállítótól származott, mint a méregdrága párjában. Konzultáltunk épületgépész ismerőssel, konkurenciával és mindenki csak azt tudta mondani, hogy ő is ezt a modellt választaná a helyünkben.
Összesen tehát mindennel együtt a fűtés és háztartási melegvíz rendszerünk a várakozások szerint 2 millió forint körül fog alakulni, ami még némileg csökkenhet is, ha tudunk a beruházásra pályázaton pénzt nyerni. Ez már az a szint, amit be tudtunk vállalni, hiszen a gáz bevezetésén és bekötésén, a plusz kéményen és engedélyeken spórolunk annyit, hogy a beruházás szinte teljesen egy árban van a gázfűtés esetén kalkulálttal.

További jó hír, hogy legutóbbi bejegyzésem óta már létezik a H tarifa, ami a mi körzetünkben is elérhető méghozzá az egész fűtési szezonban éjjel-nappal. A normál ár (45,51 Ft/kWh) helyett annak mintegy kétharmadán (30,42 Ft/kWh) fogjuk tudni az áramot venni a fűtéshez.
Ezzel kalkulálva az éves fűtésszámlánk 22 fokot tartva elméletileg 90-100 ezer Ft körül alakul majd, amihez még évi 30-40 ezer Ft költség jön a melegvíz előállítás által. Magyarán, ha minden megfelelően alakul, akkor a hőszivattyú használatával a méretében majd háromszoros családi házunkat jóval olcsóbban fogjuk tudni fűteni, mint amennyibe a jelenlegi lakótelepi lakásunk fűtése került.

Nem mondom, hogy nem vagyok kíváncsi mit hoz a jövő, kétségeink is maradtak szép számmal, de jelen állás szerint ésszerű döntésnek tűnik a hőszivattyús beruházás, méghozzá talajkollektoros megoldással.
Néhány apró dolgot mindenesetre nem lehetett halogatni.
Védőcsőben KPE csövet fektettünk az alapba, amivel a megfelelő helyeken felálltunk és a fűtési módok közül is a hőszivattyúnak legmegfelelőbb alacsony előremenő hőmérsékletű padlófűtés mellett döntöttünk.

Talajkollektor fektetése

Miután eldőlt, hogy mely kivitelezővel és milyen típusú hőszivattyúnk lesz jöhetett a részletek kidolgozása. Mivel a választott vállalkozó nem helyi, így érthető okokból kiszállási díjat számol fel. Amiért nem muszáj tehát nem ugrasztottuk a vállalkozót, vagy csapatát.
Abban is megállapodtunk, hogy a talajkollektor fektetését sem ők fogják végezni, hanem helyben keresünk rá földmunka gépest, ezzel csökkentve a költségeket. A mi dolgunk volt továbbá a KPE cső beszerzése és a 4 körös talajkollektor gyűjtő aknájának elkészíttetése is.
Kollektorral szemben követelmény volt az 1,5-2 méteres talajszint alatti mélység, ami a telken található talajviszonyok, a földmunkagépessel történt beszélgetés és a saját nyugalmunk érdekében végül 1,8 méterben került meghatározásra. Jöhetett a tényleges tervezés. Az 1000 négyzetméternél alig nagyobb telken ez nem is volt olyan egyszerű, de a “kockás” papír bőven elég volt a tervek elkészítéséhez. Némi ráhagyás volt a dologban, így végül majd 600 méter KPE cső került lefektetésre a telken.
A 32-es KPE cső ára kupakokkal együtt majdnem teljesen kereken száz ezer forint lett, amihez további 100 ezer forint lett munkadíjjal együtt egy tán kicsit túl komolyra is sikerült akna. A legnagyobb tétel a földmunka volt, amit nehéz pontosan meghatározni, mert tereprendezés is párosult hozzá. Egy egész hétig dolgozott rajta a gépes, így az anyag és munkadíj a talajkollektorhoz összesen 550.000 Ft lett.
Igyekeztünk mindenben túlbiztosítani magunkat, ami egyelőre a kicsit hosszabb és kicsit mélyebbre került KPE csövekben merült ki. A 6 bar nyomásra tervezett csövek helyett viszont nem javasoltak erősebbet.
Elkészült tehát a talajkollektor, annak a házba történő bekötése és az akna is. Némi szerelő munka, valamint a csőrendszer feltöltése és légtelenítése viszont a megbízott vállalkozóra marad.
Folyamatos aggodalmaskodásainkra rendre megnyugtató választ kapunk, így immár azt is tudjuk, hogy ha szeretnénk akár 30 fokban is végigizzadhatnánk majd a teleket leendő házunkban.

További előny, hogy a kertben idén még nem kellett lekaszálni a gazt, merthogy majd az egész úgy fel lett túrva, hogy fűszál nem volt rajta egy darabig.
Pár hónap szünet következik a hőszivattyú projekt tekintetében, miközben azért a fűtéssel kapcsolatos tevékenységek is zajlanak a házban, többek közt a padlófűtés is elkészül a folytatásig.

Üzembe helyezés

Az utolsó lépés maga a hőszivattyú beszerelése volt, melyet természetesen a vállalkozó végzett. Maga a munka egy nap alatt el is készült, pedig a hőszivattyú mellett még a nem kicsi tartály is a helyére került, a kinti köröket is be kellett hozni a házba az aknán keresztül és a háztartási helyiségben is egész komoly csőhálózat termett egy tágulási tartállyal kiegészülve. A gép kezeléséről megkaptuk a felvilágosítást, ami igazából csak a kíváncsiságunk kielégítésére szolgált. Állítgatni ugyanis nem kell semmit, legfeljebb a teljesen átlagos szobai termosztátunkon a hőmérsékletet. Meg lehet viszont nézni a kimenő és bejövő fagyálló hőmérsékletet, illetve a fűtési rendszerben az előremenő és visszatérő hőfokot. Ezekről a történésekről sajnos sok mindent már nem tudok felidézni, mivel ezen írás úgy három év csúszással születik.

Egy gyors tesztet követően megnyugodva vettük tudomásul, hogy az október eleji időben pillanatok kellemetlenül meleget tudtunk varázsolni az amúgy sem hideg házba.

Maga a hőszivattyú egyébként 580 eFt+áfa volt. A többi a tartály, a csövek, egyéb anyagok és munkadíj volt. Ez sem olcsó, de ezt már mindenki tudja más rendszerek költségeivel párhuzamba állítani.

Tapasztalatok éves fűtési költségek

Három telet követően el tudjuk mondani, hogy tökéletesen működik minden. Egyszer elővigyázatosságból a talajkollektorra lett még fagyálló töltve, mert a kijelző szerint esett valamennyit a nyomás és ezt a mostani fűtési szezon előtt is meg kell ejtenünk, nehogy meglepetés érjen minket a télen. Anyagköltsége ennek nincs, első alkalommal nem kért érte pénzt a vállalkozó és győzködött, hogy szükség esetén ezt én is meg tudom csinálni. Lehet idén kicsit jobban figyelek, mert úgy tűnik 2 évente egy ilyen “karbantartás” szükséges lesz. Neki 10 perc volt, nekem gondolom több lesz.

A mínusz 20 fokos éjszakákon sem fáztunk és nem is járattuk maximumra a hőszivattyút, így nem tudjuk mennyi tartalék van benne. 23 foknál melegebbet nem szeretünk a házban tartani, ellenben hideg napokon is szellőztetünk egy keveset. A melegvíz előállítása kényes kérdés volt, mert feleségem általam elviselhetetlenül forrónak érzett vízben szeret fürdeni. Ez egyébként 43 C fok, ami azért problémás, mert épp ennyit tud a hőszivattyú gazdaságosan előállítani. Így ha én, vagy a gyerekek előtte fürdünk, akkor neki lehet csak 42 fokos víz marad, amiből minden átlag ember kirántja a kezét leforrázás szintű érzésekkel, de feleségem egy éppen elmegy véleményt tud róla mondani.

A kertben a hőszivattyú beüzemelésével egy időben volt a füvesítés. Az első évben csíkjaink voltak a talajkollektor fektetésnek megfelelően. Valószínűleg felülre került a kevésbé jó termő réteg. Nem volt durva látvány és második évre már nem jelentkezik ez a tünet, de gondoltam megemlítem, mert a kertre gyakorolt hatás ennyiben kimerült. A fölé ültetett platán még csak 2 évesés állítólag később sem fog semmi problémát okozni a talajkollektornak. Azt viszont buktuk, hogy a kertnek ezen a részén kutat fúrassunk a locsoláshoz.

Az első télen még lelkesen sasoltuk a bejövő és kimenő hőfokokat, de hamar meguntuk. Az azért megdöbbentő volt, hogy hatalmas fagyokban a gép bekapcsolása után olyannyira visszahűtötte a kimenő hideg fagyálló a környezetét, hogy a végén már a bejövő hőfok is vastagom mínusz volt. Persze ettől még a fűtés működött, de egy ilyen napon a többihez mérten kb. duplája volt a fogyasztás.

Költségek szempontjából fontos elmondani, hogy 130 négyzetméter a fűtött terület, de 45-ös téglából épült és szigetelt a ház.

Pár adat még 2011-2012 teléről:
11/24/2011 Csütörtök – Átlaghőmérséklet: -1C ; 11.9 Kwh ; 361 Ft
12/12/2011 Hétfő – Átlaghőmérséklet: +5C ; 12.65 Kwh ; 384 Ft
12/23/2011 Péntek – Átlaghőmérséklet: -2C ; 17.8 Kwh ; 540 Ft
2/6/2012 Hétfő – Átlaghőmérséklet: -12C ; 26.9 Kwh ; 841 Ft
2/24/2012 Péntek – Átlaghőmérséklet: +5C ;16.15 Kwh ; 505 Ft

A talajkollektor a földet visszahűti a környezetében, így a tél végén (főleg nagy hidegek után) a bejövő hőmérséklet számottevően alacsonyabb volt, mint a szezon elején. Ez látszik is a kiragadott adatokban.

2011-2012 tele összesen (120 nap): 1947.8 Kwh ; 60,849 Ft

A teljes 2013-2014-es szezon (téli és nyári) leolvasása most volt. Mi bevállaltuk, hogy az egész éves fűtési és melegvíz költséget utólag egy összegben fizetjük, ami ezúttal 78.000 Ft lett.

 

Összefoglalva a tapasztalataink

Teljes mértékben meg vagyunk elégedve és ha újra építkeznénk, akkor sem csinálnánk másképp. Fontos, hogy a sok vállalkozó közül megtaláljuk azt, aki megfizethető alternatívát kínál. Úgy gondoljuk, hogy ár-érték arányban a talajkollektor éri meg legjobban. Új ház építésekor mindenképp számolni kell a hőszivattyúval, hisz a beruházási költség minimálisan haladja meg egy hagyományos fűtési rendszer kiépítését. Ott ahol azonban nem áll rendelkezésre elég hely a talajkollektorhoz, vagy már van kiépített fűtési rendszer  valószínűleg igen sokára megtérülő beruházásról van szó. Nekünk azért érte meg, mert eleve tudtunk padlófűtésre tervezni, eleve nem kellett gázkazán és hozzá kémény engedélyekkel, sőt a gáz utcába bekötését is megspóroltuk. Aki hasonló cipőben jár, azt mindenképp rábeszélném!