Elizabeth
A Keresni.hu wikiből
A filmet 1999-ben mutatták be, 7 Oscar díjra jelölték, köztük a legjobb film kategóriában. Cate Blanchett alakításáért elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe díjat.
Tartalom
VIII. Henrik halála után a protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot. Apját a halálos betegségben szenvedő Mária követte a trónon, akinek nem volt gyermeke. Így az uralkodói poszt várományosa a királynő protestáns féltestvére, a király törvénytelen gyermeke: Elizabeth lett. Tudor Elizabeth ifjú és szenvedélyes fiatal nő, amikor trónra lép 1558-ban. Anglia hasonlóképpen szenvedélyes időket él meg, mint ifjú királynője, azonban a forrongó országnak éppen ezért egy hideg fejű uralkodóra lenne szüksége. Elizabeth ifjú, romlatlan lelke azonban nem érzi még a felelősséget, s hazája helyzete helyett, szerelmének, Leicester grófjának (Joseph Fiennes)szenteli minden idejét. Udvartartása persze cselszövőktől hemzseg, akikben egy a közös, mind a királynő halálát kívánják. Norfolk hercege és Stuart Maria is áhítoznak a trónra. Az ifjú királynőt több gyilkossági kísérlet éri, többek között egyik ruhakölteményébe szórnak mérget. A kísérlet az is marad, hiszen az egyik "hatalomra éhes" szolgálólány testét marja szét a méreg, balszerencséjére. Elzabeth-et úgy tűnik mindenki kihasználja, annak érdekében, hogy magasabbra jusson a ranglétrán. Egy személy marad mindvégig hűséges hozzá, tanácsadója, Walshingham(Geoffrey Rush). A film egy ártatlan, dús vörös hajú lány története, akinek az élete egyik pillanatról a másikra megváltozik. Nincs tisztában, de hogyan is lehetne azzal a súllyal, amely most már élete végéig reá nehezedik. Nincsen segítsége, ellenségekben azonban bővelkedik. Ahogyan ez utóbbiaknak, úgy saját érzelmeinek is ki van szolgáltatva. A film egyfajta személyiségfejlődést mutat be, s azt a kérdést feszegeti, hogy vajon lehetséges-e feláldozni magunkat maradéktalanul egy nemzetnek. Elizabeth, a Szűz királynő Anglia történetének egyik legnagyobb és legrettegettebb uralkodójává növi ki magát. Ezt azonban csak úgy tudja véghez vinni, hogy a magánélet boldogságát elzárja örökre. Első szerelme, Leicester gróf után az igaz boldogságot rejtő ládika a történészek szerint még egyszer felnyílik Robert Devereaux, Essex grófja előtt, de az admirálist egy állítólagos összeesküvés miatt kivégezteti. A szüzességet fogadó királynő uralkodásának negyvenöt éve alatt Anglia Európa leggazdagabb országává, kereskedelmi és tengeri nagyhatalommá vált. Az Elizabeth folytatása a 2007-ben elkészült Elizabeth-The Golden Age a már "megérett" királynő uralkodását mutatja be középpontba helyezve Angliának a spanyol armadával való összecsapását.
- rendező: Shekhar Kapur
- forgatókönyvíró: Michael Hirst
- zeneszerző: David Hirschfelder
- operatőr: Remi Adefarasin
- vágó: Jill Bilcock
- make up: Jenny Shircore
Szereplők
- Cate Blanchett (I. Erzsébet)
- Geoffrey Rush (Sir Francis Walsingham)
- Joseph Fiennes (Robert Dudley)
- Richard Attenborough (Sir William Cecil)
- Christopher Eccleston (Norfolk hercege)
- James Frain (Alvaro de la Quadra)
- Fanny Ardant (Mary of Guise)
- Kathy Burke (Mária királynő)
- Eric Cantona ( Monsieur de Foix)
- Vincent Cassel (Duc d'Anjou)
- Daniel Craig (John Ballard)
- John Gielgud (pápa)
Díjak és jelölések:
- BAFTA-díj (1999) - Legjobb női főszereplő: Cate Blanchett
- BAFTA-díj (1999) - Legjobb operatőr: Remi Adefarasin
- BAFTA-díj (1999) - Legjobb férfi mellékszereplő: Geoffrey Rush
- BAFTA-díj (1999) - Legjobb smink és maszk: Jenny Shircore
- Golden Globe díj (1999) - Legjobb színésznő - drámai kategória: Cate Blanchett
- Oscar-díj (1999) - Legjobb smink és maszk: Jenny Shircore
- Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (1998) - Legjobb női alakítás: Cate Blanchett
- Oscar-díj (1999) - Legjobb film jelölés
- Oscar-díj (1999) - Legjobb női főszereplő jelölés: Cate Blanchett
- Oscar-díj (1999) - Legjobb operatőr jelölés: Remi Adefarasin
 |  |  |  |